Cseppkőbarlangoktól a Transzfogarasi lábáig

romániai körtúra 2. nap

20190818_090415.jpg

Orsováról Szörényvár és a Peștera Muierilor cseppköbarlang érintésével Argyasudvarhely felé vettük az utunk. Szörényváron a vár(rom) nem nagy cucc, ellenben a csepkőbarlang megéri a kiadott pénzt, bár vannak vele problémák.

Orsovában reggel még felkocsiztunk a St. Ana Monastery-hez, melyben vasárnap lévén épp mise zajlott, így nem is maradtunk sokáig. Ide amúgy normál napon nem lehet bemenni térd fölé érő ruhában / nadrágban, így javaslom mindenkinek, hogy ezt alapul véve, még negyven fokban is egy legalább védliközépig érő szoknyát húzzon, vagy halásznadrágot.

Innen amúgy csodás kilátás nyílik a Dunára és maga a hely is valami szuperjól néz ki, de ha nem kocsival vagy, ne sétálj fel a hegyre érte, mert annyit nem ér. Hacsak nem vagy nagyon vallásos és mindenképp fel szeretnél keresni egy ilyen helyet.

Szörényváron, mely a Vaskapu utáni első város, található egy vár. Jobban mondva csak egy rom, de azért ezt is megnéztük. A vár déli részén van egy kút, vagy forrás, ki hogy nevezi, az emberek innen visznek vizet magukkal, mi csak egy kis üveget töltöttünk meg, ugyanis iszonyat meleg volt és kellett a folyadékpótlás.

A rom önmagában nem nagy szám és nem is nagy. Kb egy fél óra alatt bejárható mindenden kis szeglete, beleértve a kb öt négyzetméteres kiállítást is. Ha pedig megvagy és szerencséd van, akkor még a vár fekete kis macskáit is megsimizheted. Már ha épp hagyják magukat megsimizni.

A Peștera Muierilor cseppkőberlangba a belépő 40Lei, mely nem olyan sok, de ezért ha nem beszélsz románul, csak a barlangot nézheted meg, ugyanis angol nyelvű tájékoztatás és idegenvezetés egyáltalán nincsen. Még a kezdeti instrukciókat sem mondják el több nyelven, hogy legalább azt értsd, hogy szakaszok vannak csak kivilágítva, melyek végén bevárja a csoport egymást és úgy lehet majd továbbmenni.

Ja igen, óránként mehet le max 100 fő a barlangba, akit egy vezető kísér, ezt értem csoport alatt. Szóval négy szakaszra van osztva a barlang és minden szakaszhatáron a vezető mesél valami érdekeset, melyet sajnos mi nem értettünk. Videózni és fotózni elvileg csak külön jegy ellenében szabad, de azért ittvan pár kép, hogy el tudjátok képzelni milyen is a barlang.

Egyébként amúgy nagyon mókés az egész, ugyanis van ahol szinte négykézláb kell mászni, hogy átjuss egyik részből a másikba, és az egész végén kb 2-3 kilóméterrel odább a hegy másik végén bukkansz ki, ahonnan kis sétával jutsz csak vissza a kocsihoz. Ne félj, a barlangban nem élnek medvék, ellenben denevérek igen. De egész kicsik és aranyosak és nem is lehet őket észrevenni, hacsak nem elöl mész és elsőnek érsz oda hozzájuk, ahogy mi is.

20190818_154055.jpg

20190818_160045.jpg

Innen Argyasudvarhelyre mentünk tovább, ahol is egy magánházból átalakított panzióban szálltunk meg, a Vila Ariana-ban. A szállás nem rossz, az emberek kedvesek, de a szobáknak nincs ablaka, így napközben nem nagyon éri meg ott tartózkodni, hacsak nem a kertbe ülsz ki.

Azonban találtunk egy zseniális éttermet, melyet ha arra jársz próbálj ki. Ez pedig nem más, mint a Curtea Veche, ahol is a kaja isteni (és nem nyúlkaja adag), a pincérek kedvesek és segítőkészek, nem utolsó sorban pedig beszélnek angolul, ami igazán nagy felüdülés volt. Kicsit mindig sokan vannak, de ha várni is kell, hidd el, megéri.